A Mátrán át Mezőkövesdre

Mezőkövesd-Zsóry FC - Ferencvárosi TC, OTP Bank Liga, 6. forduló, 2018.08.25.

Ismét közeledett a születésnapom és úgy gondoltam ideje egy jó túrával megünnepelni. Mivel visszatértünk a lelátóra ezért nem volt más, mint elindulni kedvenc csapatom következő idegenbeli meccsére, amely Mezőkövesden került megrendezésre.

Jegyek már zsebben, fradista hangulat a maximumon, indulásra készen álltunk. Négyen futottunk össze a népligeti rajtnál. Rajtam kívül Roli, Árpi és Misi bá', vagyis Árpi apja jelentkezett a kirándulásra. Rögtön rákapcsoltuk a telefonomat a Bluetooth csatlakozóra és elindultunk az M3-as autópálya felé. Még Újpalotánál megálltunk, hogy egy kis kaját vegyek magamhoz a KFC-ből, ahol a kiszolgálás annyira lassú volt, hogy már ötször jól lakhattam volna egy ötcsillagos étteremben, mire megkaptam a rendelésemet (szárazra sütve). Innen jó zenéket bömböltetve, remek hangulatban haladtunk tovább Mezőkövesd felé, ahová korán indultunk el, mert terveink szerint csobbantunk volna egyet Zsóryfürdőn. De délutánra nem mondott túl jó időt az előrejelzés, így Misi bá'-val rávettük Árpit és Rolit, hogy másszuk meg a Kékest. A többieknek nem volt ellenére, így irány Gyöngyös és azon át hazánk legmagasabb pontja. Az út nem volt a legideálisabb, de feljutottunk. Gyorsan egy kis fotózás a sziklánál, majd felmentünk a TV-kilátóra.

Sajnáltuk, hogy párás volt az idő, mert így egy kicsit haloványan láttunk el a távolba, de így is szép volt a kilátás a környező hegyekre. Lent egy gyors eresztés, majd irány le Mátraházára, ahol egy kicsit sziesztáztunk. Itt támadt a remek ötletem, hogy vegyük az irányt Sirok felé, ahol nekem nagyon elnyerte a tetszésemet a vár. De annak is már közel 15 éve, hogy ott megfordultam, így azzal nem számoltam, hogy azóta felújították és a parkolásért és a belépőért cserébe elkérnek 1400 Forintot. Semmi gond, kifizettük. De még jött ezért a pénzért egy kis hegymászás, a meredek úton, amikor Árpi megszólalt, hogy a törökök biztos lifttel jöttek fel a várba, ha megtámadták, mert ezen ők is kifáradtak volna. A vár egy-két dolgot leszámítva fel lett újítva, új kiállításokat is helyeztek be, WC-t is építettek ide, de az alagutak még mindig megvoltak, amik akkor is nagyon tetszettek nekem a siroki építményből. A lefelé út már egy kicsit könnyebb volt, de a meredek oldalon így is óvatosan kellett lejönnünk. Itt döntöttük el, hogy Sirokon fogunk ebédelni. Sajnos nekem eléggé véges volt már az anyagi forrásom, így Árpiék besegítettek nekem. A bécsiszelet nem volt rossz, de azért annyira nem voltunk elragadtatva a helytől és az ételtől, de arra bőven megfelelt, hogy megtömjük a bendőnket.

Miután végeztünk Sirokon, Egerbe álltunk tovább. Gondoltuk itt is megnézzük a várat, de a múzeumot nem szerettük volna meglátogatni. De visszafordítottak minket, hogy csak akkor mehetünk be. 1700 Ft., ennyit nekünk nem ér meg. Innen irány a Dobó tér, majd a székesegyház megtekintése után a Minaret felé vettük az utunkat, amelybe nem tudtunk felnézni, mert felújítás alatt van. Vissza a kocsiba, irány Szépasszonyvölgy! Körbenéztünk, és amíg Roli és Misi bá' ittak egy-egy mustot és bevásároltak a borból, addig Árpival a limonádé mellett tettük le a voksunkat. (igen, Szépasszonyvölgyben!)

Kb. öt óra előtt gondoltuk azt, hogy ideje lenne elindulni Mezőkövesd felé. Eléggé korán érkeztünk a városba, még fel sem álltak a rend éber őrei a fradisták fogadására. Mikor elhaladtunk a helyi rendőrkapitányság mellett, akkor láttuk, hogy éppen viharzanak kifelé a szirénázó kocsik a városhatárra, kiszűrni a zöld-fehér drukkereket. Még a stadionnál sem álltak fel, így mikor a vendégszektor parkolójában letettük a kocsinkat, mindenféle ellenőrzés nélkül át tudtunk menni a stadion klubházában lévő pubba. Itt néztük meg a Honvéd 3-0-s győzelmet hozó meccsét a Debrecen ellen és néztük, hogy Danilo színészi játékát mennyire megkajálta a játékvezető. 45 perccel a meccs előtt már senkit nem akartak átengedni a rendőrkordonon, mi még visszajutottunk a

vendégszektorhoz, de már a kocsmába nem juthattunk el. Bent a stadionban tömegnyomor, a büfében pedig gyér választék és horror árak. Semmi kész étel, maximum chips, de az is 600 Forintért. Se rántotthúsos szendvics, se zsíros deszka. A mosdó pedig... Mintha nem is tisztítanák, vagy direkt összeszarták meccs előtt, hogy nesze hülye pesti, ebbe ülj bele! Szíves kövesdi vendéglátás. A mezőkövesdi szpíker pedig még a legkisebb tiszteletet se adta meg a vendégcsapatnak, az MLSZ közleményt pedig úgy hirdette, mintha minden egyes szurkoló egy veszélyes huligán lenne és csak balhézni jönne a meccsre. Köszönjük, Mezőkövesd!

A meccs pedig pocsék volt. A szurkolók még nehezen ocsúdtak fel az Európa Liga-kudarcból, így a hangulat is hagyott némi kívánni valót. A Fradi förtelmesen játszott, de végül jött Böde Dani a megmentő, aki az utolsó percben megszerezte számunkra a három pontot.

Kijöttünk a stadionból, míg a kövesdi szeku megvendégelte a budapesti biztonságiakat egy-egy gombás pizzával. Mi addig bevetettük magunkat a kocsiba, elkönyveltük a meccs egyetlen pozitívumát, hogy három ponttal térünk haza Budapestre. Innen már laza volt az út, egyszer álltunk meg pihenni. De időben megérkeztünk, majd Zuglónál elbúcsúztunk Árpiéktól.

Egy jó napon voltunk túl, jó ötlet volt megváltoztatni az eredeti tervet. Inkább egy jó kirándulás, mint egy egész napos unalmas ázás. Várjuk a következő túrákat. Mert egymás után három is jön majd: Tallinn, Felcsút, Diósgyőr. Jó kis ősz elé nézünk!