Otthonában vertük meg a Pápát!

... Vatikáni hírforrások szerint a Szentatya már jobban van!
Lombard Pápa - Ferencváros, OTP Bank Liga (NB1), 2013. március 3.

Erre vártunk már egész télen, a tavasz első virágára, vagyis túrájára. A januári marbellai felkészülési kupa óta minden Fradista várta már ezt a dátumot, amikor a Bakonyban számunkra is megkezdődik a magyar elsőosztályú bajnokság tavaszi szakasza. Felkészülésünk nem volt rossz, de sajnos sok játékosra sérülés, vagy erőnléti gondok miatt nem számíthattunk, köztük a szurkolók által leginkább várt Leonardora, aki 2002-ben a Feyenoord csapatával megnyerte az UEFA kupát a Borussia Dortmund ellen.

Eljött a nagy nap! Közel 100-an gyülekeztünk az Üllői úton a Fradi székháza előtt, várva a két különbuszt. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mivel 10 fokos meleg és szikrázó Napsütés követett végig mindenfelé az elmúlt hetek fagyos körülményei után.
Körülbelül fél 11 után érkezett be a két busz, majd Tapasztó Zsolt őrnagy (a kaposvári túra óta aggattam rá ezt a nevet) és Szőnyi Roland kapitány vezérletével megkezdődött a feliratkozás, mindenki elfoglalta a helyét. Nálunk a szokásos túrabrigád jött össze Rolival, és még két Fradista jó barátommal Janóval és Ákossal.

Mivel a Nap eléggé betűzött az ablakon, a légkondi ellenére is ömlött rólunk a víz az induláskor. (legalábbis rólam) A két jármű konvojban követte egymást és elindult az M1-es autópálya felé. Bicske környékén az 1-es számú járat sofőrje átesett a túratűzkeresztségen, amikor néhányak hólyagja kezdte feladni a harcot, így amikor ők benzinkút után könyörögtek, egyből be is fordult ijedtében. A hirtelen jött pihenő szinte egy balkáni terepet hozott elénk falfirkában, hiszen a jelekből ítélve a teljes délszláv szurkolóközeg megfordulhatott itt a napokban. Lehetett látni Hajduk Split, Partizan Beograd, Crvena zvezda és még a kakukktojásként itt lévő görög, PAOK Szaloniki falfirkáit. De hogy a románok se maradjanak ki: egy Farul Constanta matricát is felfedezhettünk, amelyen a népszerű mesehős, Popeye a tengerész virított.

Folytattuk utunkat, majd egy rövid időre letértünk az autópályáról, amikor az 1-es számú busz utasokat vett fel Tatáról. Persze a mi buszunkon néhány szűk hólyagúnál beindult az ösztön a WC után és majdnem kisebb lázadás tört ki, amikor elhagytuk a Tesco parkolóját. Ne gondoljunk semmi rosszra, nem volt semmi gond, csak reklamálás! Komárom környékén végül kiengedhették a magukból kikívánkozó folyadékot, amikor félreálltunk a pihenőhelyen. Az első buszon valaki a születésnapját ünnepelte, ennek köszönhetően kitört egy spontán születésnapi buli. Mi a játszótér felé vettük az irányt ahol sokunk rávetette magát a kis favonatra. A rövid visszatérést gyerekkorunkba csak az indulás szakította félbe. Addig a buszon elkezdtük éltetni a Facebook csodáit, többek között a Trollfoci oldalát, a bdsrstnt! Mellette említésre került az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Tibi atya is, ami kirándulásunk témájának a gerincét adta. Pannonhalma közelében már Máriakálnok éltetése is elkezdődött, benne a Tátika és Törpapa borozókkal, vagyis a lecsúszott plébános törzshelyeivel. Mivel még volt rendesen időnk, Győrnél újabb autópályás pihenőt sikerült beiktatnunk. Itt az események többségét a román kamionosok, és a nyugatra kivándorló román cigányok adták. Utóbbiak a zöld sálasok észrevétele után padlógázzal indultak tovább, pedig semmi rosszat nem csináltunk. Persze zengett az Egészséges Fejbőr slágere és az "A régi mániám..." kezdetű dalocska. Többek baráti beszélgetésbe kezdtek a Szatmárnémetiből érkező sofőrrel, Zoltánnal, akiről kiderült, hogy erdélyi magyarként a Steaua Bukarest csapatának szurkol. Ezt mi elég érdekesen fogadtuk, miután az említett csapat szurkolói a 2009-es Újpest elleni Európa liga mérkőzésen tudatták, hogy 9 hónapig érlelt szardarabnak nevezik nemzetünk polgárait. De semmi lázadás nem volt, őszinteségét értékelve nyugodtan vettük tudomásul.

.
Hamarosan folytatnunk kellett utunkat, és a nem igen remek állapotáról híres 83-as úton haladtunk tovább. Az idő bősége miatt még egy kis kocsmánál megálltunk Takácsi településen. Az elég jó hangulatú dalolászásnak, mulatozásnak a rendőrség vetett véget, mivel buszaink majdnem elállták az utat, szurkolótársaink pedig éltették az éppen elhaladó zöld ereklyékkel feldíszített járműveket, elállva az úttestet.

Miután felparancsoltak minket buszainkra, rendőri felvezetéssel érkeztünk meg Pápára a Perutz-stadion parkolójába. Még volt egy szűk másfél óránk a mérkőzés kezdetéig, így a stadion melletti park irányába indultunk el. Látva, hogy a készenlétisek kutyákkal készültek volna oszlatni a bent pirózókat, így erről inkább lemondtunk, mielőtt mi is valami bajba kerülnénk és a semmiért a sitten kötnénk ki. A park mellett sétáltunk egy kicsit, majd úgy döntöttünk ideje bemenni a stadionba.
Mivel az általunk már jól ismert "TCS brigád" volt felelős a stadion biztonságáért, így sejtettük, hogy nem lesz egyszerű a beléptetés. Egy méteren 3-an motoztak át, mintha az előző motozás óta, amit végig nézett bármit be lehetett volna csempészni. (pozitívum, hogy Székesfehérvárral ellentétben most nem volt seggsimogatás, tökmarkolászás.)Ha ez még nem lett volna elég, a rendőrség is kerítéshez állította az érkező szurkolókat és átmotozta. (mintha ezek után még bármit is találnának nálunk...)

Elég szép számmal jelentünk meg a Veszprém megyei városban, többek voltak akiket a hazai szektorokból engedtek át a vendégszektorba, míg az oldalsó lelátón is rendesen megjelentek a zöld sálasok! Szurkolásunk akadozó volt, még idényeleji formában voltunk, de rossznak nem mondanám. Csapatunk is takaréklángon pislákolt, de ez is bőven elég volt ahhoz, hogy 3-0-ra nyerjünk. Reméljük a teljes értékű, télen Európa meghatározó csapatait is megtréfáló játékot a legnagyobb rivális Újpestnek tartogatják a jövő hétre!

Még egy rövid ideig éltettük a csapatot, amíg a pápaiak elhagyták a stadiont majd elindultunk a buszokhoz. Sajnos nem tudtunk azonnal elindulni, mivel kaptuk a hírt, egyik szurkolótársunk a mérkőzés előtt elveszítette eszméletét, kórházba szállították. Pontos információt nem tudunk, mivel egyes források azt mondták, hogy egy "kicsivel" többet ivott a kelleténél, mások meg azt, hogy szívritmuszavara volt. Amíg vártunk rá, még éltettük a kerítésnél az éppen járművükbe becsomagoló csapatunkat, ami alatt egyesek felmásztak a kerítésre, hogy onnan integessenek Ricardo Moniznak és a győztes csapatnak. Ezt nem nézték jó szemmel a rend éber őrei, és majd 40-en megrohantak minket, hogy az egyéneket leszedjék a kerítésről. Bár normálisan álltak hozzánk, de a szakaszvezetőjük nem éppen a megértéséről volt híres. Ő az a típus volt, aki ha megjelent volna a főnöke és azt mondja lője fejbe magát, azonnal előkapta volna fegyverét és megtette volna. Nem a józan ész alapján cselekedett. Csak kisebb szópárbaj alakult ki a colos bajszos és az egyik szurkoló között, aki a tömeges fellépést érezte túlzónak. Neki egyből elkérték az adatait, de végül csak sima igazoltatás lett a dologból.

Közel másfél óra várakozás után úgy döntöttünk, hogy elnézünk egy kocsmába megnézni kézis lányaink Bajnokok Ligája-meccsét. Ekkor jött a hír, hogy már indulhatunk is haza, mivel kiengedték társunkat a kórházból. Állapotáról azóta se tudok semmi pontosat. Rendőri felvezetéssel elhagytuk Veszprém megyét, majd a kézisek után kezdtünk érdeklődni. Aztán egyik szurkolótársunk okostelefonján befogta a román DigiSportot ahol közvetítették a csajok meccsét, így mindenki odagyűlt, s nézte. Sajnos a 20. perc után lemerült a srác készüléke, így ismét maradt a telefonos érdeklődés. Közben elkezdődött az elsősor-hátsósor hangpárbaj, ahol volt egy srác aki a piának köszönhetően túlságosan is komolyan vette az egészet. :) Egy győri pihenő után már bepunnyadt a társaság. Mi elől Janóékkal régi túrasztorikra emlékeztünk vissza. Milyen lehetett a stuttgarti, spliti, gelsenkircheni kirándulás, meg a 2001-es debreceni bajnokavató. De irigyeltem Janóékat akik ezt átélhették. Nekem az NB2-es kirándulások maradtak, amik az egyetlen pozitívumok voltak a másodosztályú száműzetés alatt.
Amíg sztorizgattunk, addig csak faltuk a kilométereket, s hirtelen megérkeztünk Budapestre. A buszok a buszpályaudvarnál tettek le minket. Késő este volt, de még pont elértük az utolsó metrók egyikét. A másik oldalon láttuk, hogy a csapat is most érkezett meg, éppen pakoltak befelé az öltözőbe, a székházba. Voltak játékosok is (pl. Junior Fell), akik velünk egy szerelvénnyel mentek vissza a városba.

Ezzel telt el az év első labdarúgó túrája, ami egy remek hangolás volt az egy hét múlva elérkező eseményre, amikor Budapesten elszabadul a pokol, úgyis a legeslegnagyobb rivális, az Újpest érkezik hozzánk a derbire. A teltház már garantált, már egy héttel a meccs előtt borsódzik a hátam! A vasárnapi meccs, meg a lilák 6almas szombati alakítása miatt minden zöld-fehér vérű bizakodva várja a magyarországi rangadók rangadóját! Ideje visszavágni a Ferencváros 911-ért! Most szerintem lesz rá lehetőség! HAJRÁ FRADI!!!

További képek:
http://lombardpapa-ftc20130303.zolika.fotoalbum.hu/